Kálvinisták rossz szelleme
105
Kálvinisták rossz szelleme
Az 1620-ban, Bécsben, név nélkül megjelent Calvino-praedicantium Ungarorum genius malus című, politikai vitairatról szinte alig találunk adatot a Bethlen Gábor-ellenes Habsburg-propagandával foglalkozó szakirodalomban. A mű írójának kilétét nem kutatták, illetve annak lehetőségét, hogy Pázmány lenne a szerző, egy rövid és közel sem kielégítő cáfolattal elvetették. A tény, hogy a kiadvány az aulikus nyomdász, Wolfgang Schump műhelyéből került ki, eleve az udvarhoz közel álló személyt feltételez szerzőként. A nyomtatvány megjelenésének idején a Bethlen hadjárata (1619–1620) elől elmenekült Pázmány épp kényszerű emigrációját (1619–1622) töltötte Bécsben, és a király melletti bizalmas tanácsadóként igyekezett befolyásolni a politikai, főleg a katolikus egyházat érintő kormányzati döntéseket. Az érsek emellett Balásfi Tamással együtt részt vett a magyar protestáns rendekkel folytatott aktuálpolitikai diskurzusokban, így a Querela Hungariae-vel (Kassa, 1619), illetve a Secretissima instructióval (Augsburg, 1620) meginduló pamfletháborúkban is. Az utóbbi diskurzusba illeszkedett a Calvino-praedicantium Ungarorum genius malus is, amely Alvinczi Péter Machiavellizatiójára adott válaszul íródott. A pamflet szövegének vizsgálata alapján kimutatható, hogy a kiadvány Pázmány Péter eddig azonosítatlan műve, így egy újabb tétellel gyarapodhat az amúgy is kiterjedt oeuvre.
több