„Expecta Dominum et viriliter age“.
148
„Expecta Dominum et viriliter age“.
(id.) Draskovich György, a pécsi püspökök sorában a harmincötödik, a Ferdinánd császár általi kinevezése (1557) és a IV. Pius pápától nyert megerősítése (1560) között, papságának huszadik esztendejében, a trienti zsinat második periódusa utáni időszakban, egészen pontosan 1559-ben helyénvalónak ítélte, hogy egyházmegyéjéhez buzdító levélben forduljon. Az Epistola paraenetica több szempontból is kényes időszakban és helyzetben született. Amellett, hogy az ország három részre szakadása mindinkább állandósulni látszott, az Egyházat is addig sohasem látott, súlyos csapások érték: egyrészt a reformáció tanítása mindinkább teret nyert, másrészt a hódoltsági területen az egyházszervezet összeomlott, harmadrészt az immár két tanácskozási periódust maga mögött tudható trienti zsinat kísérletet tett ugyan a katolikus reform elindítására, ám annak eredményessége ekkor még meglehetősen kérdéses volt, ráadásul a tanácskozás még nem is zárult le. Mivel a szöveg a szerzőnek az 1551-ben megjelent Confutatio című, Kálvin elleni vitairata után készült, és részben kifejezetten az újkeletű eretnekségek ellen veszi föl a harcot, az előadás azt kívánja megvizsgálni, milyen arányban és milyen érveléssel tárgyalja Draskovich a nehézségeket: a török zsarnokság igáját, a lutheri eretnekséget és a keresztény nép hűtlenségét: ● mennyiben főpásztorként tanít-kinyilatkoztat, és mennyiben vitapartnerként hitvitázik? ● milyen megoldási javaslatot kínál a nyilvánvaló, összetett válságra? ● milyen kulturális alapállást foglal el, illetve tételez föl levelének címzettjeiről?
több