Az egyetem, a könyvtár, a patika

Az utóbbi időben tanulmányok sora foglalkozott a humanisták kapcsolati hálójának feltérképezésével, elsősorban levelezések vizsgálata révén. Ez alkalommal a személyes érintkezéseik  jellegzetes színtereiről szeretnék beszélni.
Az újonnan épült egyetemen a tantermeken kívül közösségi térként szolgáltak a központi udvar és az azt körülvevő kétszintes loggia is. Az ezeket díszítő, részben máig fennmaradt címerek, feliratok, szobrok információkat nyújtanak a diákok (tanárok) kapcsolatairól, köztük magyar diákokról is.
Egyetemi könyvtár a korban nem létezett. Az Universitas Iuristarum hallgatói pontosan előírt szabályok szerint használhatták a padovai káptalan könyvtárát. Az Universitas Artistarum hallgatói Gian Vincenzo Pinelli magánkönyvtárát látogathatták mintegy nyilvános könyvtárként. A könyvek tanulmányozásáért – esetenként a tanulmányok idejére nyújtott szállással együtt – díjat kellett fizetni. Bentlakó használója volt pl. Nicasius Ellebodius. Feltehetően  magyar látogatói is voltak.
Az egyetemhez közeli Három csillaghoz címzett patikában (Spezieria alle tre stelle) gyakran megfordultak az egyetem tanárai és diákjai, a városi szellemi élet egyik jellegzetes színtere volt. Erről tanúskodik a patikus feleségének, Donna Camillának a története, aki a patikában folytatott eszmecseréket hallgatva botanikai ismeretek mellett filozófiai műveltségre is szert tett. Donna Camilla 1572-ben drága gyógyszereket, theriacot és a mithridiatiumot küldött Nicasius Ellebodiusnak ajándékba, melyeket Berzeviczy Márton vitt el neki Pozsonyba. A patikában, a tudós beszélgetések során szövődött barátságuk állhat annak a hátterében is, hogy Camilla olasz nyelvű Filozófiai levelei 1584-ben Krakkóban Berzeviczynek ajánlva jelentek meg egy a lengyel királynőhöz írt – feminista kiáltványként is értelmezhető – bevezetővel.