Panegyricus és eposz
239
Panegyricus és eposz
Szerény előadásom tulajdonképpen bevezetőt kíván adni egy hosszabb, készülő tanulmányomhoz, amelyben megpróbálom néhány példa elemzésével hasznosítani a nemzetközi klasszika-filológia és neolatin-filológia utóbbi kéthárom évtizedének azokat a felismeréseit és eredményeit, amelyek legelső sorban a Vergilius- és Petrarca-kutatás műhelyeiben készültek el, és amelyek igen sok új szempontot kínálnak a magyarországi epikus anyag újszerű elemzéséhez is. Ami a Vergilius-kutatást illeti, az abból a szempontból szorosan összekapcsolódik a Petrarca-kutatással is, de legelső sorban az Africa című sokáig teljesen elhanyagolt és félreértett eposz új kiadásaival és kommentárjaival. Az ebből levonható kiindulópontokat Janus Pannonius Marcellus-panegyricusának elemzése kapcsán szeretném röviden bemutatni. A Vergilius-kutatás eredményei pedig abból a szempontból érdekesek, hogy új módon ragadják meg a sokáig különálló elemzési szempontnak tekintett retorikát és poétikát, mint a költőt mondhatni egyszerre befolyásoló irodalmi megközelítésmódokat. Egyúttal alaposan felhasználhatók a késő ókori epika, elsősorban Claudianus elemzésénél, hiszen ő megint csak hallatlanul nagy hatást gyakorolt a humanista epika születésére. Janus után példáimat még Elias Corvinus, Schesaeus, Hunyadi Ferenc és Bocatius műveiből merítem, de jó pár olyan megfigyelést is próbálok ismertetni, amelyek talán hozzájárulhatnak a Syrena-kötet elemzéséhez is.
több
BTK ITI Reneszánsz Osztály felolvasóülései
Kategóriák
Magyar irodalom
Kulcsszavak
epika, neolatin, Szörényi, Rebakucs
Szörényi László (előadó)
45:06
Felvétel dátuma
2023. május 30.
Feltöltő:
Tünde Móré
Feltöltés dátuma
2023. június 26.
239
