A kora újkori könyv-, könyvtár- és olvasmánytörténet periodizációs kérdései

Szakirodalmi nyoma is van azoknak a gondolatoknak, amelyek a köz-, illetve politikatörténet és az irodalomtörténet periodizációjának szinkronba helyezhetősége körül keletkeztek. Igazából a magyarországi könyvtörténet (így a retrospektív nemzeti bibliográfia)
korszakainak meghatározása kapcsán is folyt erről párbeszéd. A könyvtörténet kapcsán
aztán egy belső logika győzött, a technológiai időszakok váltakozásához igazították a történeti korszakok bemutatását nemzetközileg és hazai szinten is (kéziratosság, kézi könyvnyomtatás, gépi könyvnyomtatás). Igaz, az új technológiák bevezetése nem csupán az európai régiókban tért el egymástól, hanem Magyarország egyes területein is.
A könyvtártörtént különféle könyvtártípusok megjelenését tartaj igazodó pontnak,
vagy éppen más, például egyháztörténeti korszakhatárt (ahol ez indokolt: például a szerzetesi könyvtárak históriája kapcsán). Az olvasmánytörténet azonban valóban olyan kutatási terület, amelynek az irodalomtörténeti periodizációs kérdéseket leginkább figyelembe kell vennie. Az automatizmusok azonban ebben az esetben is kerülendők, sőt, azt
hiszem, a könyvtörténet belső periodizációs javaslata megfontolandó azok számára, akik
az utóbbi (irodalomtörténeti) kérdésekről gondolkodnak.