Ön jelenleg a(z) Bölcsészettudományi Kutatóközpont Videotorium aloldalát böngészi. A keresési találatok, illetve az aloldal minden felülete (Főoldal, Kategóriák, Csatornák, Élő közvetítések) kizárólag az intézményi aloldal tartalmait listázza. Amennyiben a Videotorium teljes archívumát kívánja elérni, kérjük navigáljon vissza a Videotorium főoldalára!
Figyelem!

Ön a Pro-M Zrt védett információs rendszerét kívánja használni.
A 7/2024 MK rendelet alapján a rendszer használatát megfigyelhetik, rögzíthetik, naplózhatják.
A rendszer jogosulatlan használata tilos és büntető- vagy polgári jogi felelősséggel jár.
A rendszer használata az előbbiekben részletezett feltételek elfogadását jelenti.

Ön a Pro-M Zrt. nyilvános rendszerét kívánja használni.
A 7/2024 MK rendelet alapján a rendszer használatát megfigyelhetik, rögzíthetik, naplózhatják.
A rendszer jogosulatlan használata tilos és büntető- vagy polgári jogi felelősséggel jár.

Kazinczy Ferenc (?): Abauj vármegyei írók

3

Kazinczy Ferenc (?): Abauj vármegyei írók


Kazinczy Ferenc hagyatékában (Quart. Hung. 1236.) maradt fenn egy 19 fóliónyi terjedelmű fogalmazvány Abauj vármegyei írók (1586–1822) címmel. Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt,
hogy a kézirat bekerül a kritikai kiadás Előszavak és beszédek című kötetébe, méghozzá
a Kazinczy helytörténeti tanulmányait tartalmazó fejezetbe. Az alaposabb vizsgálódás
azonban kizárta, hogy Kazinczy-szövegről lenne szó, viszont azt igazolta, hogy tartalmaz
néhány Kazinczy-jegyzetet.
A kézirat elsőként felsorolja Abaúj vármegye könyvnyomtató műhelyeit, a legjelentősebb tipográfusokat és kiadványaikat. A vármegyében született írókat (külön a nőket és a
férfiakat), betűrendben, hosszabb-rövidebb biográfiával, műveik jegyzékével. Ezt követik
azok az írók, aki bár nem abaúji születésűek, de itt éltek, itt töltöttek be valamilyen pozíciót. E szerzők biográfiájában természetesen fontos szerepet kap a vármegyéhez való
kötődésük. Talán ez alapján is érzékelhető, hogy a szöveg szerkezetében és forrásaiban
(Cornides, Bod Péter) is kapcsolódik a historia litteraria hagyományához, ugyanakkor
a regionalitás, a vármegyéhez kötődő szervezőelv valamennyire el is választja ettől. Ha
azonban a keletkezés feltételezett idejére tekintünk (1820-as évek), akkor a szöveg még
inkább „kakukktojás”. Ez ugyanis – ahogy Tarnai Andor fogalmaz – már a Pápayval és Toldyval kezdődő új szakasz, a magyar nemzeti irodalomtörténet kialakulásának időszaka.
Előadásomban egyrészt megpróbálom feltárni azt a kontextust, amelyben még kívánatos lehetett a „vármegyei irodalomtörténet” megírása, illetve arra is kitérek, hogy az
ilyen típusú kísérleteknek miért nem volt sokáig folytatása, másrészt igyekszem tisztázni
a szerzőség kérdését.

több kevesebb


Hagyományőrzés és önbecsülés. Száz éve született Tarnai Andor, Tizenegyedik ülés

Magyar irodalom

Tóth, Kazinczy, textológia

14:39

2025. május 31.

Tünde Móré

2025. november 3.

3
<iframe width="480" height="385" src="//mtabtk.videotorium.hu/hu/embed/55084" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe>

Audió letöltés