Középkorképünk rendszerszintű problémái
145
Középkorképünk rendszerszintű problémái
Sűrűn találkozunk azzal az állítással, hogy a középkori magyarországi kódexállomány több mint 99%-a elpusztult. A máig fennmaradt szövegekről gyakran olvassuk, hogy többszöri másolás nyomait viselik magukon. Úgy tanultuk, hogy a magyar nyelvű szövegek létrejöttének motorja a kolostori lelkigondozás volt, az anyanyelvű irodalmat a latinul nem tudó apácák szövegigénye hívta életre. A fennmaradt írott emlékek közös tulajdonságának véljük, hogy alig kapcsolódnak az utánuk következő időszak irodalmához. Ezek alapján az a benyomás alakulhat ki, hogy a középkori magyar irodalom hermetikusan elkülönülő egysége irodalomtörténetünknek, olyan korszak, amely egyrészt tematikai egysíkúsággal, másrészt élénk másolói gyakorlattal jellemezhető. Az utóbbi években egy sor olyan eredmény született, amelyek megingatják ezt a középkorképet. Nyilvánvalóvá vált, hogy az írásbeliség kiterjedtségének megállapítása a Mezey Lászlónál olvasható kódexpusztulási számításnál árnyaltabb modellt igényel. Éles vitahelyzet alakult ki a sokszoros másolatokat feltételező és a szerzőkhöz közeli szövegváltozatokat valószínűsítő kutatók között. Az apácairodalom mellett feltűnt egy új korpusz: az egyházi férfiak sok szempontból ismeretlen és meglepő írásbelisége. Kiderült, hogy két emblematikus emlék, a Halotti beszéd és az Érdy-kódex is a későbbi korok felől vizsgálva mutatja meg valódi irodalomtörténeti jelentőségét. Az előadás ezt az átalakulóban levő értelmezési keretet mutatta be.
More
BTK ITI Reneszánsz Osztály felolvasóülései
Categories
Hungarian literature
Keywords
középkor, bartók, apácairodalom, felolvasóülés
Zsófia Ágnes Bartók (lecturer)
43:21
Date of recording
30 January, 2024
Uploaded by
Tünde Móré
Date of uploading
28 February, 2024
145
