You are currently browsing the Videotorium site of the organization Research Centre for the Humantities. The content of the search results and listing pages of the site (Main page, Categories, Channels, Live events) are limited to this organization. In case you wish to browse the whole archive of Videotorium, please, navigate back to the main Videotorium site.
Figyelem!

Ön a Pro-M Zrt védett információs rendszerét kívánja használni.
A 7/2024 MK rendelet alapján a rendszer használatát megfigyelhetik, rögzíthetik, naplózhatják.
A rendszer jogosulatlan használata tilos és büntető- vagy polgári jogi felelősséggel jár.
A rendszer használata az előbbiekben részletezett feltételek elfogadását jelenti.

Ön a Pro-M Zrt. nyilvános rendszerét kívánja használni.
A 7/2024 MK rendelet alapján a rendszer használatát megfigyelhetik, rögzíthetik, naplózhatják.
A rendszer jogosulatlan használata tilos és büntető- vagy polgári jogi felelősséggel jár.

Anyanyelv és „közös nyelv”

0

Anyanyelv és „közös nyelv”


A Hungariából Magyarország felé című antológia előszavában Tarnai Andor úgy vélekedett, hogy anakronisztikus lett volna feltenni a kérdést Bél Mátyásnak (1684–1749), hogy
milyen nemzetiségű. Nagyon fontos felvetés ez, bár első pillantásra nem állja meg a helyét.
Bél ugyanis a nagy országismertetésében hangsúlyosan, a vármegyeleírások állandó elemeként ír az ott élő nemzetiségekről, azok eltérő nyelvéről, szokásairól és életmódjáról.
Úgy jeleníti meg tehát hazáját, ami valójában is volt: soknemzetiségű országként. Vajon
éppen a saját nációját ne tudta volna megmondani?
Mégis részben igazat kell adnunk Tarnai Andornak, mert Bél és általában Hungarus
kortársai, az egyetemjáró értelmiség valóban kerülni látszott ezt a kérdést, tehát nem tematizálta direkt módon saját nemzetiségét, anyanyelvét – ám kódolva, közvetetten mégis
kifejezésre juttatta. Ezt az értelmiségi réteget ugyanis már nagyon foglalkoztatta az ország nemzetiségeinek története, ősisége, a nemzetiségek egymáshoz való viszonya, illetve
saját anyanyelvük és a magyar nyelv különbözősége, kapcsolata. Bél Mátyás kora a szlovák
nemzeti öntudat kialakulásának kora is.
Előadásomban tehát ezt az átmeneti időszakot mutatom be, amikor a Hungarus-értelmiség egyre inkább saját nemzetisége történelme és nyelve felé fordul, de közben még
a magyar nyelvtől sem távolodik el. A legtöbb szlovák diák ekkor még „elment a magyarokhoz” (abiit ad Hungaros) nyelvet tanulni – amint az iskolai anyakönyvekben gyakran
olvassuk –, hogy aztán később magyar iskolában vagy gyülekezetben is tudjon szolgálni.
(Így tett Bél Mátyás is, de az ő esete még bonyolultabb állítólagos magyar édesanyja miatt, így amennyire tipikus, annyira atipikus az ő nemzeti identitása.) Nem idegen tehát a
szlovák (és kisebb részben német) Hungarus-értelmiségnek az „ország nyelve”, mert ekkor
még természetesnek veszik, hogy ismerniük kell. Másrészt úgy vélem, hogy identitásukat
egyéb tényezők is formálják. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a felekezeti szempontot,
nevezetesen azt, hogy ezt a túlnyomórészt evangélikus, igen sokszor egyházi állásban lévő
Hungarus-elitet különösen sújtották a protestáns egyházak elleni állami intézkedések a
korszakban. Ezek az elnyomó intézkedések rövid távon a Hungarus-értelmiséget megalkuvásra késztethették, de hosszú távon inkább elidegenítették őket a Hungarus-eszmétől.

More Less


Hagyományőrzés és önbecsülés. Száz éve született Tarnai Andor, Első ülés, Hagyományőrzés és önbecsülés. Száz éve született Tarnai Andor

Hungarian literature

Tóth, Bél, identitástudat, hungarus

Gergely Tóth (lecturer)

26:18

28 May, 2025

Tünde Móré

13 October, 2025
<iframe width="480" height="385" src="//mtabtk.videotorium.hu/en/embed/54691" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe>

Audio download