You are currently browsing the Videotorium site of the organization Research Centre for the Humantities. The content of the search results and listing pages of the site (Main page, Categories, Channels, Live events) are limited to this organization. In case you wish to browse the whole archive of Videotorium, please, navigate back to the main Videotorium site.
Figyelem!

Ön a Pro-M Zrt védett információs rendszerét kívánja használni.
A 7/2024 MK rendelet alapján a rendszer használatát megfigyelhetik, rögzíthetik, naplózhatják.
A rendszer jogosulatlan használata tilos és büntető- vagy polgári jogi felelősséggel jár.
A rendszer használata az előbbiekben részletezett feltételek elfogadását jelenti.

Ön a Pro-M Zrt. nyilvános rendszerét kívánja használni.
A 7/2024 MK rendelet alapján a rendszer használatát megfigyelhetik, rögzíthetik, naplózhatják.
A rendszer jogosulatlan használata tilos és büntető- vagy polgári jogi felelősséggel jár.

Paródia Ungvárnémeti Tóth László költészetében

1

Paródia Ungvárnémeti Tóth László költészetében


Tarnai Andor 1990-ben a paródiát „az imitatio sajátos, szélsőséges” formájaként határozta
meg (A parodia a XVI–XVIII. századi Magyarországon), amely megszakításokkal a kései
reneszánsz kortól a 18. század végéig kimutatható irodalmunkban. Előadásomban először
Tarnai e tanulmányából kiindulva Ungvárnémeti Tóth László Görög versei. Magyar tolmácsolattal (1818) című kötetében ógörög és magyar nyelven megjelent XI. epigrammáját
elemzem. A Bene Ferenc orvosprofesszort dicsőítő vers Jacopo Sannazaro De mirabili urbe
Venetiis című latin epigrammájának imitációja, amire maga a szerző is utal jegyzetében.
Tarnai meghatározása és a modern szakirodalom alapján egyértelműen paródiának tekinthetjük az epigrammát, hiszen a szerkezet és a nyelvi formák terén szorosan követi
Sannazaro művét, ráadásul mindezt kettős nyelvváltással, ógörögül és magyarul teszi.
Előadásom második részében elhelyezem Tóth ezen epigrammáját imitációs költészetének változatos formái között, megkísérlem értelmezni a korszakban több fordításban és
átiratban is ismert Sannazaro-költemény jelentőségét, végül pedig Tarnai Andor tanulmánya nyomán arra a kérdésre keresem a választ, hogyan bukkanhatnak fel a 18–19. század
fordulóján olyan poétikai eljárások, mint a reneszánsz korban gyökerező paródia és ógörög nyelvű költészet.

More Less


Hagyományőrzés és önbecsülés. Száz éve született Tarnai Andor, Kilencedik ülés

Hungarian literature

Keisz, Ungvárnémeti, ógörög-magyar

Ágoston Keisz (lecturer)

20:19

31 May, 2025

Tünde Móré

3 November, 2025

1
<iframe width="480" height="385" src="//mtabtk.videotorium.hu/en/embed/55063" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe>

Audio download