A Mohács előtti latin nyelvű egyházi irodalom és a humanizmus
150
A Mohács előtti latin nyelvű egyházi irodalom és a humanizmus
A magyarországi kolostori humanizmus kapcsán lényegében egyedüliként Nagyszombati Márton bencés szerzetes nevével találkozunk a korszakkal foglalkozó összegző munkákban (Horváth J. 1935; Kiss F. 2010). Horváth János úgy véli, hogy személyében korántsem kell fehér hollót látnunk. Ennek ellenére társait nehezen találjuk. A humanizmus egyházon belüli esetleges hatása hosszú évtizedek óta vitatott kérdés. A Hunyadiak korából és a Jagelló-korból fennmaradt emlékek között több olyan latin nyelvű egyházi szöveg is akad, melyet hol a középkori, hol pedig a reneszánsz irodalom korszakába soroltak. Andreas Pannonius művei, az első nyomtatott szertartáskönyvek előszói, sőt a latin előszóval rendelkező Érdy-kódex is olyan szöveg, melyeknek humanista jellege az elmúlt lassan százötven évben vita tárgyát képezte (Fraknói 1878, 1879; Ábel 1903; Huszti 1929, 1939; Waldapfel 1933; Horváth J. 1935; Klaniczay 1964; V. Kovács 1964, 1967; Bene 2007; Déri 2012). Az utóbbi évek új, a korszak írásbeliségére és műveltségére vonatkozó eredményei (Lázs 2016; Kiss F. 2017; Bartók 2021) arra ösztönöznek, hogy felvegyük a korábbi viták fonalát, és megvizsgáljuk a Mohács előtti egyházi irodalom korszerűségét, és humanizmushoz fűződő viszonyát.
több
Janus Pannonius, Vitéz János és a humanista hagyomány továbbélése (1450-1630)
Kategóriák
Magyar irodalom
Kulcsszavak
kolostor, Mohács, Bartók, Esztergom
Bartók Zsófia Ágnes (előadó)
19:38
Felvétel dátuma
2022. szeptember 8.
Feltöltő:
Tünde Móré
Feltöltés dátuma
2022. szeptember 16.
150
